Gondolná, hogy egy 600 000 forintos bruttó bérű kolléga cégének évente 8,1 millió forintba kerülhet? És hogy egy ledolgozott munkaórája nagyjából negyedével drágább lehet, mint amit a bérből számolna?
Nézzük meg, honnan jön a különbség, és mire figyeljen felvétel vagy béremelés előtt!
Mennyibe kerül valójában egy munkavállaló 2026-ban?
A bruttó bér csak a kiindulópont, a tényleges költség ennél magasabb!
A munkabér után a munkáltatót főszabály szerint 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Kedvezmények nélkül tehát:
munkáltatói bérköltség = bruttó bér × 1,13
Egy havi 600 000 Ft bruttó bérű munkavállaló esetében:
- bruttó bér: 600 000 Ft
- szociális hozzájárulási adó: 78 000 Ft
- közvetlen havi munkáltatói bérköltség: 678 000 Ft
- éves közvetlen bérköltség: 8 136 000 Ft
A 2026-os minimálbér (322 800 Ft) esetében ugyanez havonta 364 764 Ft, évente mintegy 4,38 millió forint. Létszámbővítésnél ezért nem az a kérdés, hogy ki tudjuk-e fizetni a bért, hanem az, hogy a vállalkozás eredménye elbírja-e a teljes költséget.
Amit a bérszámfejtés nem mutat
A bér és a szocho csak a közvetlen költség. Egy új kollégához jellemzően további tételek kapcsolódnak:
- Eszközök: laptop, telefon, munkaruha, védőeszköz, egyes munkaköröknél gépkocsi.
- Juttatások: cafeteria, munkába járás támogatása.
- Felvétel és fejlődés: toborzás, betanítás, képzések.
- Adminisztráció: bérszámfejtés, HR-feladatok, foglalkozás-egészségügy.
És ekkor még nem beszéltünk az iroda és a munkahely, valamint a helyettesítés és a fluktáció következtében felmerülő költségekről! Két azonos bérű munkatárs valós költsége tehát jelentősen eltérhet.
Miért drágább egy munkaóra, mint gondolná?
A szabadság az éves bérköltségben már benne van, tehát nem kell újra hozzáadni. Ugyanakkor a szabadság alatt a kolléga nem termel közvetlenül munkával hozzáadott értéket, így ugyanazt az összeget kevesebb ledolgozott órára kell elosztani. Ez számít árazáskor, óradíj-kalkulációnál és kapacitástervezésnél.
2026-ban 253 munkanap van (a ledolgozós szombatokkal és az áthelyezett pihenőnapokkal együtt). Számoljunk 25 nap szabadsággal, ami az alapszabadságból (20 nap) és a kor vagy a gyermekek száma szerinti pótszabadságból jön össze. Így 228 munkanap, azaz 1 824 óra marad. A 600 000 Ft bruttó bérű kolléga egy órája:
- 3 557 Ft a bruttó bérből számolva (7,2 millió Ft ÷ 2 024 óra);
- 4 020 Ft a szochóval együtt (8,136 millió Ft ÷ 2 024 óra);
- 4 461 Ft ha a szabadságot is levonjuk (8,136 millió Ft ÷ 1 824 óra).
Vagyis a valódi óraköltség kb. 25 százalékkal magasabb, mint a bruttó bér alapján gondolnánk. Ha erre épül az óradíj vagy az ajánlat, a különbség a haszonból hiányzik.
A betegség: az első 15 munkanapra betegszabadság jár, amelynek 70 százalékos távolléti díját a munkáltató fizeti. Utána táppénz jár, amelyet alapvetően a társadalombiztosítás állja. A nagyobb tétel viszont sokszor a kieső munka: túlóra, helyettesítés, csúszó határidő, kieső árbevétel. Ez a könyvelésben nem jelenik meg külön „munkavállalói költség” soron, üzletileg mégis valós.
Két módszer a költség csökkentésére
- Szochokedvezmény
Egyes munkavállalói csoportok után kevesebb adót kell fizetni. Ilyen lehet például – a jogszabályi feltételek teljesülése esetén – a munkaerőpiacra lépők foglalkoztatása.
Munkaerőpiacra lépőnek számít az, aki a munkába állás előtti évben legfeljebb három hónapot dolgozott. Egy ilyen dolgozó után 18 hónapig jár kedvezmény: az első 12 hónapban a szocho a minimálbér erejéig elengedhető (2026-ban havonta legfeljebb 41 964 Ft, évente mintegy 504 ezer Ft), a következő 6 hónapban ennek fele.
Kedvezmény jár többek között a három vagy több gyermeket nevelő anyák és a megváltozott munkaképességű munkavállalók után is. A feltételeket felvétel előtt érdemes egyeztetni a bérszámfejtővel, mert a döntés egy tucatnyi kedvezményes munkavállaló esetében érezhető pénzügyi hatással jár!
- A juttatás formája
Nem mindegy, hogy ugyanazt az értéket bérként vagy juttatásként adjuk. Példa: ha a munkavállalónak 100 000 Ft-ot szeretnénk kézhez adni, ehhez bérként kb. 150 400 Ft bruttó kell (a nettó bér a bruttó 66,5 százaléka), ami a cégnek szochóval együtt körülbelül 170 000 Ft. A SZÉP-kártyán ugyanez az érték a 570 000 Ft-os éves keretösszegen belül 128 000 Ft-ba kerül (15% szja + 13% szocho = 28% adó, amelyet a munkáltató fizet). Ez körülbelül negyedével olcsóbb. Fontos, hogy a SZÉP-kártya nem pénz, csak meghatározott célra költhető, és nem helyettesíti a bért. A jó juttatási rendszernek az adózás mellett a munkavállalónak is értéket kell adnia.
50 fős cég, 10 százalékos béremelés
Tegyük fel, hogy az átlagos bruttó bér 600 000 Ft. A jelenlegi éves bérköltség 50 × 678 000 Ft × 12 = 406,8 millió Ft.
Ha a vezetés átlagosan 10 százalékos emelést tervez, elsőre ezzel számol: 50 × 60 000 Ft × 12 = 36 millió Ft. A szocho miatt viszont a valós éves többletköltség 40,68 millió Ft. Az eltérés 4,68 millió forint évente, és az éves bérköltség 447,5 millió forintra nő.
Mit érdemes megnéznie egy cégvezetőnek?
- Bruttó bér × 1,13: ez a bér valódi ára, nem a szerződésben szereplő összeg.
- Ehhez adja hozzá az eszközök, a munkahely, a juttatások és az adminisztráció éves költségét.
- Árazásnál, óradíjnál és kapacitástervezésnél az éves költséget a ténylegesen ledolgozott órákra vetítse.
- Felvétel és béremelés előtt kérdezze meg: jár-e szochokedvezmény, és van-e olcsóbb módja ugyanannyi értéket adni a munkavállalónak.
Bérszámfejtés, amely a döntésekhez is adatot ad
A bérszámfejtés feladata, hogy a bérek, közterhek, kedvezmények, távollétek és juttatások elszámolása pontos és jogszerű legyen. Egy jó szolgáltató ennél többet ad: átláthatóvá teszi a foglalkoztatás adatait, időben jelzi a változásokat, és leveszi az adminisztráció nagy részét a vállalkozás válláról.
Ha kiszervezné a bérszámfejtést, vagy szolgáltatót váltana, ismerje meg az Adószabászat Kft. bérszámfejtési szolgáltatását.
A cikk a 2026-os szabályokat mutatja be, a példák tájékoztató jellegűek.
