Az év végi adótervezés nem december 20-án kezdődik. Egy vállalkozás vezetőjének ősszel már érdemes végiggondolnia, milyen adózási, bér- és számviteli kérdések befolyásolhatják a következő évet – akkor is, ha a 2027-es szabályok egy része még nem végleges.
Szeptember–október környékén egy vállalkozásnál általában már körvonalazódik, milyen lesz az adott év eredménye.
Látszik:
- az árbevétel várható nagysága;
- az eredmény alakulása;
- a létszám;
- a bérköltség;
- a még tervezett beruházások;
- a tulajdonosi pénzkivonás lehetősége;
- és lassan a következő évi üzleti terv is.
Ezért az ősz jó időpont arra, hogy az ügyvezető ne csak azt kérdezze meg a könyvelőjétől:
„Mennyi adót kell majd fizetnünk?”
Hanem ezt is:
„Van még olyan döntés, amit érdemes december előtt meghoznunk?”
2027-re készülve: mit érdemes már ősszel átbeszélni a könyvelővel?
- Milyen eredménnyel zárhatjuk 2026-ot?
Az első kérdés meglepően egyszerű:
Hol tart most a vállalkozás?
Az éves beszámoló természetesen csak az üzleti év lezárása után készül el. Vezetőként azonban nem célszerű addig várni azzal, hogy képet kapjunk az eredmény várható alakulásáról.
Ősszel már érdemes megnézni többek között:
- az addigi árbevételt;
- a költségeket;
- a várható év végi eredményt;
- a vevő- és szállítóállományt;
- a készleteket, ha vannak;
- a beruházásokat;
- a várható adókötelezettségeket;
- a tulajdonosokkal szembeni követeléseket és kötelezettségeket.
Nem feltétlenül kell hozzá bonyolult controlling rendszer.
Már egy megfelelő időközi zárás is sokkal jobb alapot ad a döntésekhez, mint ha az ügyvezető csak a bankszámla egyenlegéből próbál következtetni arra, hogyan teljesít a vállalkozás.
- Van-e még olyan 2026-os döntés, amelynek adóhatása lehet?
Ez már az a pont, ahol a könyvelésnek érdemes előre néznie.
Egy vállalkozásnál év végén felmerülhet például:
- tervezett beruházás;
- eszközbeszerzés;
- fejlesztés;
- prémium vagy jutalom;
- tulajdonosi döntés;
- követelések rendezése;
- értékvesztés;
- céltartalék;
- adókedvezmény;
- vagy más olyan gazdasági esemény, amely hatással lehet az éves eredményre vagy az adózásra.
A cél természetesen nem az, hogy decemberben mesterségesen „eltüntessük” a nyereséget.
A kérdés inkább az:
Ha egyébként is tervezünk egy üzletileg indokolt lépést, van-e jelentősége annak, hogy azt még 2026-ban vagy már 2027-ben valósítjuk meg?
Ezt mindig az adott vállalkozás konkrét helyzete alapján kell megvizsgálni.
- Mekkora béremelkedéssel számoljunk 2027-re?
A következő évi üzleti terv egyik legfontosabb tétele a személyi jellegű ráfordítás.
Különösen egy szolgáltató vállalkozásnál, ahol a munkabér a teljes költségállomány jelentős részét képviselheti.
A 2027-es tervezésnél ezért nemcsak azt érdemes megkérdezni:
„Mennyivel szeretnénk emelni a béreket?”
Hanem azt is:
„Mennyivel nő ettől a teljes munkáltatói költség?”
A minimálbérre vonatkozó többéves bérmegállapodás 2027-re további emeléssel számol, ugyanakkor a tényleges bértervezésnél mindig az akkor hatályos szabályokat és a vállalkozás saját bérstruktúráját kell figyelembe venni.
A minimálbér változása ráadásul nemcsak azokat a munkavállalókat érintheti, akik minimálbért keresnek.
A bérskála alsó részének emelkedése a magasabb bérekre is nyomást gyakorolhat.
Ezért egy 20–150 fős vállalkozásnál már néhány százaléknyi eltérés is több millió forintos éves költségkülönbséget okozhat.
Ne csak a béremelést tervezzük
Érdemes együttesen megnézni:
- alapbérek;
- prémiumok;
- cafeteria és egyéb juttatások;
- munkáltatói közterhek;
- várható létszámváltozás;
- új felvételek;
- kilépések;
- túlórák;
- helyettesítés;
- képzések.
Így kapunk valódi képet a következő évi foglalkoztatási költségről.
- Biztosan a megfelelő adózási formában működünk?
Egy jól működő vállalkozásnál könnyű megszokásból ugyanabban az adózási rendszerben maradni évről évre.
Pedig a cég közben változhat.
Nőhet:
- az árbevétel;
- a létszám;
- a bértömeg;
- a nyereség;
- a beruházások nagysága.
Megváltozhat a tulajdonosok pénzkivonási politikája is.
Ezért időnként érdemes újra megvizsgálni, hogy az alkalmazott adózási forma továbbra is megfelelő-e.
Különösen olyan vállalkozásoknál lehet indokolt az összehasonlítás, ahol jelentős a személyi jellegű ráfordítás.
A kisvállalati adó, vagyis a KIVA jogosultsági köre 2026-tól bővült, így olyan cégek számára is vizsgálandó alternatíva lehet, amelyek korábban méretük miatt nem fértek bele a rendszerbe.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KIVA automatikusan kedvezőbb.
Számolni kell.
Egy megfelelő összehasonlításnál nem egyetlen adókulcsot kell egymás mellé tenni, hanem a vállalkozás:
- bértömegét;
- eredményét;
- beruházási terveit;
- osztalékpolitikáját;
- finanszírozását;
- és várható növekedését
is figyelembe kell venni.
- Mit tervezünk kezdeni a nyereséggel?
Ez egyszerre üzleti, pénzügyi és adózási kérdés.
Ha a vállalkozás nyereséges, a tulajdonosoknak előbb-utóbb dönteniük kell:
A pénz maradjon a vállalkozásban, vagy szeretnénk annak egy részét kivenni?
A bent hagyott eredmény szolgálhat:
- beruházásra;
- növekedés finanszírozására;
- likviditási tartalékként;
- hitel kiváltására;
- új üzletág finanszírozására.
A tulajdonosok ugyanakkor osztalékfizetésben is gondolkodhatnak.
A döntés előtt célszerű megvizsgálni:
- van-e megfelelő fedezet az osztalékra;
- milyen adókövetkezménye van;
- mennyi pénz marad a vállalkozásban;
- milyen beruházások várhatók 2027-ben;
- mekkora működési tartalékra van szükség.
Az adózási szempont fontos, de nem szabad, hogy önmagában eldöntse a kérdést.
Egy olcsón kivett forint sem jó üzlet, ha két hónappal később ugyanazt a pénzt hitelből kell visszatenni a vállalkozásba.
- Milyen beruházást tervezünk 2027-ben?
Az év végi tervezésnél érdemes összeírni a következő 12–18 hónap várható nagyobb kiadásait.
Például:
- gép;
- gépjármű;
- informatikai rendszer;
- iroda;
- telephely;
- energetikai fejlesztés;
- automatizálás;
- digitalizáció.
A beruházásoknál több kérdés is felmerülhet:
Mikor érdemes megvalósítani?
Vásárlás vagy finanszírozás?
Milyen számviteli hatása lesz?
Milyen adózási lehetőség vagy kedvezmény kapcsolódhat hozzá?
Hogyan befolyásolja a likviditást?
Egy jelentősebb beruházás időzítését ezért célszerű még a döntés előtt, nem pedig a számla megérkezése után átbeszélni a könyvelővel és szükség esetén az adótanácsadóval.
- Van-e olyan adózási lehetőség, amelyet egyszerűen nem használunk?
Ez az egyik legjobb kérdés, amit egy ügyvezető feltehet a könyvelőjének:
„Van olyan jogszerű adózási lehetőség vagy kedvezmény, amely a mi cégünknél szóba jöhet, de jelenleg nem használjuk?”
A válasz lehet az is, hogy nincs.
Ez teljesen rendben van.
De érdemes időnként tudatosan megvizsgálni.
A vállalkozás tevékenységétől függően szóba kerülhetnek például beruházásokhoz, fejlesztésekhez, foglalkoztatáshoz vagy más gazdasági döntésekhez kapcsolódó kedvezmények.
Nem minden kedvezmény éri meg minden vállalkozásnak.
A fontos az, hogy ne véletlenül maradjunk le róla.
- Milyen adózási vagy adminisztrációs változások érinthetnek bennünket 2027-ben?
Ősszel rendszerint már több következő évi változás ismert, más szabályok viszont még módosulhatnak.
Ezért nem egy 40 oldalas jogszabály-összefoglalóra van szüksége az ügyvezetőnek.
Sokkal hasznosabb egy rövid lista:
Ez változik.
Ez érinti Önöket.
Ez nem érinti Önöket.
Ezzel kapcsolatban ezt kell megtenni.
Határidő: ekkor.
Egy vállalkozás vezetőjének nem kell minden adóváltozást ismernie.
Azt kell tudnia, melyik változás befolyásolja a saját vállalkozását.
Ez lényeges különbség.
- A digitalizáció miatt kell-e változtatni a saját folyamatainkon?
Az adóadminisztráció egyre inkább adatvezérelt és digitális.
Ez nem pusztán a könyvelő problémája.
A könyvelésbe kerülő adatok jelentős része ugyanis a vállalkozás saját rendszereiben keletkezik:
- számlázásban;
- banki rendszerben;
- pénztárban;
- webshopban;
- vállalatirányítási rendszerben;
- HR-rendszerben;
- béradatokban.
Ha ugyanazt az adatot több helyen kézzel rögzítik, az egyszerre:
- drága;
- lassú;
- és hibaforrás.
Ezért az év végi egyeztetés egyik témája lehet:
Van-e olyan könyvelési vagy bérügyi folyamatunk, amelyet 2027-ben érdemes lenne digitalizálni vagy automatizálni?
Nem minden automatizálás éri meg.
De egy több százmilliós vállalkozásnál már néhány rendszeresen ismétlődő manuális folyamat megszüntetése is érzékelhető időmegtakarítást jelenthet.
- Rendben vannak-e a régi, „majd egyszer megoldjuk” ügyek?
Szinte minden vállalkozásban vannak ilyenek.
Egy régi vevőkövetelés.
Egy rendezetlen tagi tétel.
Egy régóta használaton kívüli eszköz.
Egy függőben maradt szerződés.
Egy olyan főkönyvi tétel, amelyről minden évben elhangzik:
„Majd jövőre rendezzük.”
Az év vége jó alkalom arra, hogy ezekből listát készítsünk.
Nem azért, mert december 31-ig feltétlenül mindent meg kell oldani.
Hanem azért, mert a régóta rendezetlen tételek idővel egyre nehezebben rekonstruálhatók.
A jó évzárás egyik jele az is, hogy évről évre kevesebb régi kérdést cipelünk magunkkal.
Egy 60 perces év végi egyeztetés napirendje
Egy jól előkészített cégvezető–könyvelő egyeztetésnek nem kell fél napig tartania.
Egy 200–600 millió forintos vállalkozásnál például ezt a tíz kérdést érdemes végigvenni:
- Mekkora 2026-os eredmény várható?
- Mekkora adókötelezettséggel számoljunk?
- Van még 2026-ban meghozandó gazdasági vagy adózási döntés?
- Milyen beruházást tervezünk 2027-re?
- Mekkora bér- és létszámköltséggel tervezzünk?
- Továbbra is megfelelő-e a jelenlegi adózási forma?
- Van kihasználatlan, számunkra releváns adókedvezmény vagy lehetőség?
- Milyen 2027-es jogszabályváltozás érint bennünket?
- Melyik adminisztratív folyamatot lenne érdemes egyszerűsíteni vagy digitalizálni?
- Van olyan rendezetlen régi ügy, amelyet az évzárás előtt kezelni kell?
Ha ezekre megvannak a válaszok, az ügyvezető sokkal tisztább képpel tudja elkészíteni a következő évi tervet.
Nem decemberben kell először beszélni a következő évről
Az év végi könyvelési munka egyik problémája, hogy decemberben már mindenki időhiánnyal küzd.
A vállalkozás lezárja az évet.
A könyvelőiroda készül a zárásokra és az év eleji feladatokra.
A bérszámfejtésben megjelennek az új évi változások.
Közben szabadságok és ünnepek következnek.
Ezért sokkal célszerűbb szeptember–november között megtartani az első évtervező egyeztetést, majd decemberben már csak az időközben ismertté vált változásokat és a végleges számokat átvezetni.
Mit várhat el ilyenkor a könyvelőjétől?
Nem azt, hogy szeptemberben már biztosan tudja az összes január 1-jétől hatályos szabályt.
A jogalkotás ezt nem mindig teszi lehetővé.
Azt viszont érdemes elvárni, hogy:
- jelezze a már ismert változásokat;
- különválassza a biztos és még bizonytalan információkat;
- felismerje, mely változások érintik ténylegesen a vállalkozást;
- időben szóljon, ha döntés szükséges;
- és amikor a szabályok véglegessé válnak, tájékoztassa az ügyfelet a teendőkről.
A proaktív könyvelés nem azt jelenti, hogy a könyvelő előre látja a jövőt.
Azt jelenti, hogy amikor már rendelkezésre áll a döntéshez szükséges információ, nem várja meg, amíg az ügyfél kérdez.
Mi az, amit 2027-ről már most tudunk?
2026 őszén néhány következő évi változás már ismert, miközben a teljes 2027-es adó- és bérszabályozás még nem tekinthető lezártnak.
Ezért az Adószabászat Tudásközpontjában ezt a cikket az év hátralévő részében folyamatosan frissítjük.
A cél nem az, hogy minden jogszabályváltozást felsoroljunk.
Hanem az, hogy ügyvezetőként gyorsan megtalálja a választ erre a kérdésre:
„Ebből nekünk van teendőnk?”
Mit jelent mindez az Adószabászatnál?
Mi nem szeretnénk arra várni, hogy az ügyfél minden egyes adózási kérdést maga tegyen fel.
A könyvelési ügyfeleinket érintő lényeges változásokra igyekszünk proaktívan felhívni a figyelmet, az adózással kapcsolatos kérdések kezeléséhez pedig adótanácsadói szakmai háttér áll rendelkezésre.
Ez nem különálló adótanácsadási szolgáltatás értékesítését jelenti.
A cél az, hogy a könyvelési ügyfelünk időben megkapja azt a szakmai információt, amelyre a vállalkozása működéséhez és döntéseihez szüksége van.
Ha a következő évet nem az első januári bevallásnál szeretné elkezdeni megtervezni, érdemes még ősszel leülni a könyvelőjével.
